3. Fejezet
Egy borzalmas nap következett. Én és Jessica sétálunk nyugiba ,az utcán,egyszer csak Calra , és Katharina jött velünk szembe .Gondoltuk , hogy csak simán elmegyünk egy sziával.(Ők az osztály társaink voltak ,de nem nagyon voltunk jóba velük). Megállítottak ,elakartunk mellettük menni de nem tudtunk:
-Sziasztok.-köszöntünk ,már akartunk is menni. De nem ,mikor kiakartuk kerülni őket,elénk álltak.
-Sziasztok. Úgy láttam hogy elég jól össze jöttetek Clarkkal.Vagy nem ?-Katharina ,szemét rám szegezve.Ölni tudott volna azokkal a szemekkel.
-De hisz én nem is ...
-Állj .Clark az én prédám és az én pasim lesz .Megértetted?
-Hm?
Ezzel el is mentek .
-Mit képzelnek ezek?Azt hiszik ,hogy azt csinálod amit ők akarnak?!
-Nem tudom ,de Katharina ,nagyon akarhatja azt a fiút.
-Nincs semmi esélye a fiú teljesen beléd van esve.
-Miért ?Nem csinált semmit csak tette amit a tanár mondott.
-Ugyan Emma ,ne viccelj .Látni lehet hogy tetszel neki.
-Jó de Katharina ,ő amit,és amit,akit akar megkap.De, jaj nem tudom mit csináljak.
Sétáltunk tovább,de a Katharina ügy nem hagyott békén.Addig sétáltunk míg megnem láttuk Clarkot.Annyira nem bírtuk,hogy elkeztuk követni.Letért egy utcába és csak ment és ment.Megállt , és nagyon furán viselkedett ,egyszer csak elájult.Nagyon megijjedtunk ,odaszaladtunk de persze arról már el is felejtkeztünk ,hogy mi követjük őt.Hívtuk a mentőket ,nem tudtunk mit csinálni ,kétségbe voltam esve.De,mintha már magához tért volna ,és felém hajolt,vér vörös szemével rám nézett és egyszer csak...nem történt semmi ,de mintha na nem tudom ,mi történt volna ha .És most valaki eszeveszetten szaladt oda:
-Ti kik vagytok?Hogy kerültök ide?Menjetek innen,csak egy kis rosszul lét nem kell felfújni
-De mi..
És már fel is kapta és el is ment.
-Még hogy csak rosszullét.-Jessica.
Utána mentünk ,de már nem láttuk őket,ez borzalom.
Ez mi volt? mi történt?.Minden esetre aznap nem láttuk őt és így nem is tudtunk vele beszélni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése